Önmagáról

Nyomtatás

MI A BIBLIA?

A „Biblia” görög szó, amelynek jelentése: könyvek. Arra utal ez az elnevezés, hogy a Biblia tulajdonképpen egy iratgyűjtemény, 66 írásművet tartalmaz, amelyeket bibliai könyveknek nevezünk.

Bővebben...

A világmindenség teremtő Istenéről

Nyomtatás

A BIBLIAI TEREMTÉSTÖRTÉNET

A teremtéstörténet méltó nyitánya a Bibliának. A Biblia első fejezete az „így volt” bizonyosságával szól Földünk teremtéséről. A leírás emberi tapasztalatunk számára meg közelíthetetlen, de még gondolkodásunk, sejtésünk is nehezen kapaszkodik fel hozzá.

Bővebben...

A jó és a gonosz közötti nagy küzdelemről az emberi történelemben

Nyomtatás

ISTEN URALMA A SZABADSÁG URALMA

Az előző fejezet szólt arról, hogy a rosszat nem Isten teremtette sem a világmindenségben, sem a mi földünkön. A rossz a bűnnel együtt „jött be”, mint egy „ellenség”, mivel egy angyalfejedelem (Sátán), majd az első emberpár is az újonnan teremtett földön, visszaéltek a szabad választás képességével, és helyet adtak szívükben az önzésnek.

Bővebben...

A rossz és a bűn eredetéről

Nyomtatás

EGY NEHÉZ KÉRDÉS

„Muszáj bevallani – hogy létezik – a rosszat.
Az eredete még egészen titokzatos,
A jó szerzőjétől származna tán a rossz?...
De hogy képzelhető, hogy maga Isten az, aki
Egyfelől fiait kegyelmében füröszti,
Másik kezével a rosszat zúdítja le?
Melyik szem láthat ily titkoknak mélyire?
Tökéletes lényből rossz létre nem jöhet,
De máshonnan se – mert minden belőle lett.
És mégis létezik – ó fájdalom – a rossz.
Mily döbbenetes ez, mennyire paradox!”

(Részlet Voltaire: Vers a lisszaboni földrengésről c. költeményéből, 1756, Fordította: Petri György)

Bővebben...

A bűn hatalmából kiszabadító Megváltóról, Jézus Krisztusról

Nyomtatás

A kereszténység alapítója és hitének középpontja: Jézus Krisztus, a Megváltó. De kicsoda Ő? Miből és hogyan váltja meg az embert? Alapvető kérdések ezek.

Bővebben...

Isten és az ember kapcsolatáról; a megtérésről és az imádságról

Nyomtatás

ISTEN ÉS EMBER KÖZVETLEN KAPCSOLATÁNAK MEGSZAKADÁSA

A bűneset óta Isten bizonyos értelemben visszavonult az ember és a világ életéből: „Hozzáférhetetlen világosságban lakozik, és az emberek közül senki nem látta, sem nem láthatja.” (1Timótheus 6,16) „Bizony, te rejtőzködő Isten vagy, Izráelnek Istene, Szabadító.” (Ésaiás 45,15)

Nem részvétlenségből, a magunkra hagyás szándékával teszi ezt Isten, mert hiszen eközben fenntartja az élet lehetőségét a Földön a bűn pusztító, romboló erői ellenére, „figyel és szemmel tart”, amint az Írás mondja (Malakiás 3,16; Zsoltárok 33,18). Isten azért „rejtőzködik el”, mert a bűnnel fertőzött ember számára mind lelkileg, mind fizikailag elhordozhatatlan lenne az Ő jelenléte. A bibliai leírás szerint a bűneset megtörténte után maga az ember kívánt elrejtőzni Isten elől, mert félni kezdett Tőle (1Mózes 3,8–10). Találó az alábbi megállapítás:

Bővebben...

Az emberiségnek adott erkölcsi alaptörvényről, a Tízparancsolatról

Nyomtatás

ELLENÉRZÉSEK AZ ERKÖLCSI TÖRVÉNNYEL SZEMBEN

Az erkölcsi törvény, a Tízparancsolat említése sokszor ellenérzést és szorongást vált ki az emberekből, beleértve a keresztények nagy tömegeit is. Valamilyen gúzsba kötő, merev, az emberi lélek és élet bonyolultságaival szemben érzéketlen, régimódi, külső szabályokra gondolnak sokan. Elismerik ugyan, hogy lehet ezekben valami igazság, de úgy érzik, a súlyos emberi problémákhoz képest nagyon leegyszerűsíti a dolgokat a Tízparancsolat. Azt gondolják, hogy inkább csak lelki terhet ró azokra is, akik mértékül fogadják el, semmint hogy segítene rajtuk. Vagyis nem az emberi boldogság alapjának és védelmezőjének tekintik, hanem az ellenségének.

Bővebben...

A keresztény életmódról

Nyomtatás

A KERESZTÉNY ÉS AZ EVILÁGI ÉLET

Gyakran érte az a vád a kereszténységet, hogy hívei tekintetét csak az eljövendő üdvösség végcélja felé fordítja, a jelen élet iránt pedig közömbössé teszi őket. Tény, hogy voltak olyanok a kereszténység körében, és lehetnek ma is, akik ilyen szemléletet képviselnek, vagy legalábbis ilyen benyomást kelt a magatartásuk. A hiteles kereszténységtől azonban teljesen idegen ez a fajta életfelfogás.

Bővebben...

A halál mibenlétéről

Nyomtatás

NYUGTOT NEM HAGYÓ KÉRDÉS

A halál problémája a legősibb, legegyetemesebb és a legnagyobb emberi kérdés.

A mintegy négyezer évvel ezelőtt keletkezett Gilgameseposzban (eposz – hősköltemény, nagy terjedelmű elbeszélő költői mű; a Gilgames-eposz a legnevezetesebb eposz az ókori Közel-Keletről, Mezopotámiából) is ugyanúgy szólal meg e titok, mint ahogyan mi, mai emberek is érzünk vele kapcsolatban. Az eposz hősében, Gilgamesben szeretett barátja, Enkidu halála kavarja fel a fájdalmat és a szenvedélyes kérdéseket. Nem nyughat, megkeresi Um-napistit, aki az eposzban a vízözönt átélt, halhatatlanságot nyert ember. Íme párbeszédük:

Bővebben...

Jézus Krisztus második eljöveteléről

Nyomtatás

HATÁROZOTT BIBLIAI ÍGÉRET

Jézus Krisztus újbóli eljövetelének reménysége és várása nemcsak hitbuzgó keresztényeknek az eszméje, hanem egyértelmű, sokszor megismételt, isteni ígéret a Bibliában.

Az Írások szerint Isten Fiának először emberként, isteni hatalmát letéve kellett eljönnie Földünkre, másodszor azonban isteni hatalommal és dicsőséggel jelenik meg, egy végső igazságszolgáltatásra és szabadításra, Isten országa hatalomátvételére.

Bővebben...